A kiégés szindróma
Kiégés, avagy a Burn out szindróma
A kiégés (burnout) a segítő szakmákban észlelhető jelenség, amely az illető fizikai és lelki erőforrásainak kimerülését jelenti, azaz a terhelhetőség jelentős csökkenésével jár, aminek hatását számos területen érhetjük tetten: egyfelől természetesen hatással van a munkavégzés minőségére és hatékonyságára, valamint az egyén elkötelezettségére munkája iránt, ami végső soron pályaelhagyáshoz is vezethet.Előadásom célja preventív jellegű, illetve a felismerést, felismertetést szolgálja. DSM-IV-TR nem definiálja önálló mentális zavarként a kiégést.
Freundenberger nevéhez fűződő fogalom:
Krónikus emocionális megterhelések, stresszek kapcsán fellépő fizikai, emocionális, mentális kimerülés,-mely együtt jár a reménytelenség és inkompetencia érzésével, a célok, ideálok elveszítésével a saját személyre, munkára, és másokra vonatkozó negatív attitűdökkel.
Tünetei:
-krónikus fáradtság, fejfájás, alvászavar, érzelmi kimerültség,
-empátiás készség beszűkülése, negatív önértékelés, depresszív hangulat, szakmai inkompetencia, -reménytelenség érzése, valamint csökkent produktivitás.
A hangsúly a hosszan tartó, elhúzódó, folyamatos distresszen van, mely lassan és módszeresen teszi próbára az ember alkalmazkodó és ellenálló képességét, emészti fel az energiáit. Meg kell különböztetni a konkrét traumatikus életesemény (halál, baleset, válás, stb.) következtében kialakuló akut stressz-zavartól (F308.3) és poszttraumás stressz-zavartól (F309.81), valamint a valamilyen stresszorra adott válaszként fellépő alkalmazkodási zavaroktól.
A kiégés fázisai:
- Kezdeti lelkesedés – fokozott energikusság, bizonyítási kényszer jellemzi, azonnali eredményt vár a személy a munkájától.
- Túlazonosulás – összemosódnak a munka és magánéleti szerepek, melynek jó kimenetele esetén kialakul a realizmus fázisa. Ekkor a személy képes szelektálni, prioritást állítani, és határokat kijelölni. Amennyiben ez nem sikerül, a stagnálás szakasza lép fel.
- Stagnálás – csökkennek az elvárások, a teljesítőképesség, az elkötelezettség és a nyitottság.
- Frusztráció – az egyén gyakrabban büntet, szigorodik, visszahúzódik, kudarckerülővé válik.
- Apátia – megjelennek a pszichoszomatikus betegségek, depresszió, szorongás, végső esetben akár önpusztítás is.
„kifacsartnak érzem magam a munka után”
„Úgy érzem, a munkanap végére elhasználódom.”
„Mióta ezt a munkát végzem, érzéketlenebb vagyok az emberek iránt”
Életközépi krízis:
35 és 45 éves kor tájékán felmerülnek nyugtalanító kérdések:
-még lehetne váltani, új életet kezdeni, „most vagy soha helyzet” alakul ki.
-Jelentkezhet karrier krízis és magánéleti krízis
-hiányzik a siker, az elismertség érzése, kevés a pozitív visszajelzés.
-menekülés a monotónia és a szürkeség elől, centrumba szeretne kerülni (például eddig „csak” anya- és feleség szerepben volt)
Anya-nő-feleség egy személyben
-saját teljesítőképessége határán van
-Kicsit ki kellene kapcsolni, aludni is kellene, nem lenne rossz egy fodrász vagy egy kozmetikus
-Ott a háztartás, gyerek, otthoni munka az íróasztalon
-Túlfeszített idegrendszer, rutinszerű hétköznapok, eltűnő férfi-női szerepek, szexualitás, intimitás a holdon…
-fáradt, kimerült anya és/vagy feleség
Megoldás: énidő
-a lelkiismeret- furdalás a legnagyobb akadály, visszatartó-erő
-Nem kell az „anyaság”, és a „legjobb munkaerő” oltárán hősiesen feláldozni magunkat
-Megfelelési kényszert le kell rakni- kinek és miért akarunk megfelelni?
-Megtalálni önMAGunkat
-Ki kell lépni az áldozat, mártír szerepből
-Fel kell időben ismerni, hogy a stressz mikor kezd negatív hatást gyakorolni az ember életére
Az önbizalmat a sikeresség tartja fent!
Alacsony önbecsülés kontra magas önbecsülés!
Önmagunknak feltett kérdések önismereti és stresszkezelési folyamathoz:
-Boldog vagyok?
-Egészséges vagyok?
-Jól érzem magam a bőrömben?
-Mire törekszem?
-Mi áll az első helyen?
-Mi az, ami igazán fontos az életemben?
-Hogy definiálom az elégedettséget?
-Mit és milyen szinten kell megvalósítanom ahhoz, hogy elégedett legyek?
-Melyek az erősségeim?
-Mi az, amihez igazán értek?
-Miért tudom magam megdicsérni?
-Barátságos vagyok vagy barátságtalan? Hogyan látnak mások?
-Milyen személyes tulajdonságaim gátolnak, amelyeken változtatni szeretnék?
Ezek a kérdések foglalkoztatták a jelenlevőket.
A vasmegyei családok összetartásának támogatása a munkahely stabilitás megőrzésének, a hátrányos helyzetűek integrálásának és a generációk közötti szakadék áthidalásának segítségével c. EFOP-1-2-1-15-2016-00929 azonosító számú projekt.
